• 11
  • 12
  • 13

A zárda-iskola alapításának és sorsának története

 

Dr. Mesteri Dezső Dénescsászári és királyi kamarás, paptanár 1840. augusztus 14-én Répceszemerén született. Pappá szentelése után nem sokkal Bécsbe került, ahol néhány évvel később már a Királyi Akadémia tanára lett. Tanári tevékenysége kivívta az uralkodó rokonszenvét, olyannyira, hogy Ferenc József császár meghívta a „Burgba” Rudolf herceg nevelőjének. Kezei közt nevelődtek a kor leghíresebb uralkodó házainak ifjú hercegi sarjai Spanyolországtól egészen Görögországig. Élete és működése az osztrák császárvárosba kötötte, itt is halt meg 1913. augusztus 28-án. Azonban egy pillanatra sem feledte származását, gyökereit, azt a Répce parti kis falucskát, ahol meglátta a napvilágot. Haló porában is ide vágyott vissza, kívánságának megfelelően itt helyezték végső nyugalomra, a régi temetőben, szülei sírjában..

Az 1902-ben Répceszemerén keltezett végrendeletében vagyonának legnagyobb részét szülőfalujára hagyta, azzal a céllal, hogy Intézet alapíttassék, mely az ifjúság nevelésével és az öregek gondozásával egyaránt foglalkozik. „Általános örökösöm legyen: Egy létesítendő »Dioniziánum«. »Kath. Szeretetház« fölirattal ellátandó intézet, mely apácák vagy nénikék vezetése alatt Répceszemerében szülei s lakóházamban alakuljon meg: leányoktatás és kisdedóvás és betegápolás hármas főcéllal.

Az intézet felállításának idejére nézve úgy intézkedem, hogy az minél hamarabb megnyittassék, ha másképp nem megy, elég, ha kezdetben csupán falubeli leányiskola lesz. Később kell azután bővíteni és öregbíteni.”

A kiváló akadémikus, tudós és nevelő halála után, az akkori plébános, Tartsay Flórián a végrendelet szellemének megfelelően, a svájci alapítású Szent Keresztről nevezett irgalmas nővéreket, azaz keresztes nővéreket telepítette le a községben.

A szerzetesnővérek 1925-ben kezdik meg működésüket a faluban. A végrendelet sok pontja nem valósult meg. Részint, mert a gazdasági válság következtében az örökség elértéktelenedett, részint, mert a nővérek jóhiszeműségét a zárda-iskola építése során Végül is az oktató-nevelő munka a tervezetthez képest egy jóval szerényebb méretű épületben indulhatott meg. Az iskola és az óvoda felszerelése Méltóságos vitéz Simon Elemér főispán úr és nagyságos Takáts Lajosné ajándéka volt. Ettől kezdve Répceszemerén a katolikus iskola és óvoda állott a vezetésük alatt. Sok, a faluban élő vagy innét elszármazott répceszemerei őriz szívében kedves emléket ezekből az itt

A Keresztes nővéreknek az egész megyében csupán itt volt zárdájuk, illetve iskolájuk. Egészen 1945-ig mindig öt apáca tartózkodott az intézetben. Az 1948-as rendszerváltás után, amikor a kommunista diktatúra jutott uralomra, egy szomorú éjszaka, 1950. július 11-én este 10 és 11 óra között egy leponyvázott katonai teherautó jelent meg a zárda előtt és elvitték a nővéreket, akiket akkor láttak utoljára a faluban, s közülük volt, akinek ezután már végleg nyomaveszett.

Az intézet, az egykori alapító szándékának megfelelően ma is oktatási intézményként működik, hiszen –mint egykoron – itt kapott helyet az általános iskola alsó tagozata és az óvoda.