A falu szociokulturális élete, története

A Répce menti kisnemesi községek életviszonyairól jellemző, vagy helyesebben,
siralmas képet fest a járási szolgabírónak 176. szeptember 28-án a Mária Terézia-féle
úrbérrendezés előkészítése kapcsán felvett és a vármegyéhez beküldött jelentése. Az
úrbéri utasítás pontjaira adott válaszaiban megállapítja, hogy a járás községei közül
Répceszemere, Jánosfa, Csér községekben semmi föld nincs, s ennek következtében
maguk a kisnemesek is nyomorúságos anyagi viszonyok között élnek. A kisnemesek a
birtokaikat bérbe adták, így csökkent a birtokok jövedelmezősége. A község
lélekszámának emelkedése megakadt, mert a zsellérek elhagyták a falut.
1784-1787 első magyar népszámlálás adatai:
Szemere jogállása: község; Birtokos neve: közbirtokosság;
Házak:85: Családok:156: Jogi népesség:670: Távollévők:46: Idegenek: 22; Tényleges
népesség: 646; Házas férfiak: 112; Nőtlenek: 241; Összes férfi: 353; Nők összesen:
317; Pap: 2; Nemes: 119; Tisztviselő: -; Polgár: -; Paraszt: 7;
Polgár és paraszt örököse: 5; Zsellér: 80; Egyéb: 34; Szabadságolt katona: - ;
Sarjadék 1-12: éves: 67; Sarjadék 13-17 éves: 22; Összesen: 336
Répceszemere népességének statisztikája: (1784-2001)
Év 1784 1786 1828 1841 1851 1880 1900 1910 1920 1930 1946 1988 1990 2001
Fő 646 656 1022 1003 1130 772 810 785 791 873 1180 398 375 362
A lélekszám hűen tükrözi az életszínvonal váltakozását. A járási szolgabíró 1767-es
jelentését követő időkben a faluban fokozatos fejlődés figyelhető meg. Feltűnő az
1800-as évek lélekszám-növekedése. Erre az időszakra tehető a település gazdasági
virágzása. A XX. században megfigyelhető egy nagyarányú csökkenés, mely az
ezredfordulóra érkezett mélypontjára. Ez a szomorú tendencia szintén a gazdasági
körülmények rosszabbodásával hozható összefüggésbe. Az 1970-es évektől a
körzetesítések nyomán kialakult létbizonytalanság egyet jelentett a község halálos
ítéletével…
Az 1900-as évek elején gyakori volt a rossz ivóvíz miatt a tífuszos megbetegedés.
Ezért 1939-ben két artézi kutat fúrtak a faluban. Ennek köszönhetően (is) ebben az
időszakban az élveszületések száma 20-25 %-os volt. Ne becsüljük le ezeket az
adatokat! Ugyanebben az időszakban a vármegyében 20%-os, országosan pedig
20,7%-os ez az arány.
Répceszemere lakóházainak statisztikája:
Év: 1784 1828 1880 1930 1941 1990 2001
Házak sz.: 85 135 117 165 163 138 144
Halasy György plébános 1864-ben, a kiegyezés évében vetette papírra a következő
sorokat: „Répceszemerérül ellehet mondani, hogy szép község, csinos és művelt nép
lakja, melly közbirtokosokbul és iparosokbul áll. Az ipart emeli a tavasszal és ősszel
tartatni szokott híres országos vásár.”