A névadó folyóról
A Kisalföld nyugati részén nagy ívet ír le a szeszélyesen változó vízhozamú folyócska, a Répce, vagy ahogy a régi rómaiak hívták: Icarnum gia. Két megyén kanyarog át, sajátos jegyekkel gazdagítva a rábaközi síkságot. Ausztriában, a Keleti-Alpok határmenti nyúlványain, a Rozália és a Wecshel hegységben több ágból ered. Átvágva a Rohonc környéki hegyek északi ágait, a Lándzséri-hegység lábánál lépi át az országhatárt. Büktől kezdve Dénesfáig Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye között a határt alkotja. A síkságra érve Dénesfánál meglehetősen megközelíti a Rábát, de hirtelen északi irányt vesz fel és Vitnyédnél a Hanság „kanálisába” lép. Ott a Fertő vizeivel és a Kis Rábával egyesül, a Király-tó közelében már Rábca néven folyik tovább. Így fejezi be 120 km-es kanyargó útját a kis folyó.
Mellékpatakjai: a Csáva, a Daborján és a Bereg patakok a Répce-medence és a Sopron-szombathelyi egykori törmelékfejtő dombvidékéről; a Rák patakkal bővült Ikva a Soproni-hegységből, a Linkó-patak pedig a síkságról csatlakozik hozzá.
A Répce vízgyűjtő területe 1150 négyzetkilométer, és mivel ennek egy része az Alpok keleti nyúlványaira terjed ki, vízmennyisége nagymértékben függ az ottani hóolvadástól és esőzéstől, így vízhozama másodpercenként 5,5 és 90 köbméter között változik.
„Az Ős-Répcének jelentős szerepe volt a Kisalföld mai felszínének kialakításában. A nyugat-magyarországi kavicstakarót a Rábával, a Pinkával, az Ikvával és a Gyöngyössel közösen terítette szét. A Kisalföld középső részén a kavicsos, homokos, iszapos folyóvízi üledék vastagsága néhol a száz métert is megközelíti. Ebbe a síksággá egyengetett kavicstakaróba teraszos völgyet mélyített a Répce. Ez a völgy a kőszegi hegyek ellaposodó nyúlványai között, de még 300 méter körüli magasságban lép be az országba, és a folyócskát széles lapos halomhátak kísérik. Ezeket valamikor a kőszegi erdőségekkel összefüggő tölgyesek, gyertyánosok és gesztenyések tarkították a Répce mindkét partján. Szélesebb-keskenyebb árterét pedig vízkedvelő fákkal szegélyezett, nagy kiterjedésű rétek kísérték.”
Nem mindig volt ilyen békés folyócska, mint napjainkban. Nagy árvizeivel súlyos gondokat okozott a partján épült településeknek. Kihasználva a Rábához való közelségét és a Hanság vízmentesítése céljából Répceszemerétől, illetve Répcelaktól kiindulva árapasztó csatornát építettek, amely a Répce 15 köbméteren felüli vizét Rábakecölnél az Öreg-Rábába viszi. Ennek az ármentesítő csatornának 8,1 km a hosszúsága. Az így szabályozott Répcébe vezették át a Kőris és Pereszteg patakokat.
Vitnyéd határában ágazik ki az öntözést és a Répce nagyvizének levezetését szolgáló Kis-Répce.
A folyó utolsó szabályozása Répceszemere határában 1980-ban történt, amikor is mintegy 3-4 km hosszúságú mesterséges mederbe terelték vizét.